Robbanásszerűen nőtt a cigányság száma

Több mint a duplájára nőtt a cigány népesség aránya

Ma is Északkelet-, illetve Délnyugat-Magyarországon, főként a határ menti vidékeken él a legtöbb roma. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi és Ózdi járásában például 39, illetve 37,8; Edelény környékén 33,7; Dél-Baranya sellyei körzetében 35,1; az Egerhez közeli hevesi járásban 34,7 százalék az arány.

Az elmúlt évtizedekben a cigányság száma 2,2-szeresére, 400 ezerről 876 ezer főre, a teljes népességen belüli arányuk pedig 3,7 százalékról 8,8 százalékra emelkedett. 

A falvakban átlagosan 11,5 százalékos az arány.

 Ezt mutatja a statisztika. Valójában a számuk sokkal magasabb lehet hiszen sokan közülük nem vallják magukat cigány származásúnak.

A község-város arányban jelentős volt az átrendeződés: ma már a cigánynak tartott népesség egyre nagyobb része Budapesten, illetve az 50 ezer főt meghaladó városokban él, míg a községekben lakók aránya csökkent. A növekvő urbanizáltság ellenére a roma lakosság népességen belüli aránya még mindig a kistelepüléseken a legmagasabb.

Az ország északkeleti peremén, a Salgótarján és Csenger közötti 17 járásban kiemelkedően magas a cigány népesség aránya

A Nógrád és Szatmár közti félkörívben a járások népességének minimum a 20-25 százaléka cigány származásúnak tekinthető. Olyan kisrégiók is akadnak, ahol a cigányok aránya meghaladja a helyi népesség egyharmadát.

 A roma népesség a szelektív migráció és a cigányság magas fertilitása következtében néhány térségben egyre nagyobb népességarányt képvisel, és ennek következményeként megindult a térségek  további gettósodása.