Prónay Pál
1945. március 20 

Elhurcolás

A szovjet csapatok 1945. március 20-án elfogták és elhurcolták. A Szovjetunió Állambiztonsági Szerveinek Különleges Tanácsa 1946. június 10-én 20 év kényszermunkára ítélte. Az Orosz Föderáció 1991. október 18-i "A politikai üldözések áldozatainak rehabilitálásáról" szóló törvényének 3.§ b. pontja értelmében 2001. június 27-én rehabilitálták.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Szegeden 1919. júniusban leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett.

 Ugyanott támogatásával Horthy megalakította a Magyar Nemzeti Kormányt. A Tanácsköztársaság bukása után különítménye - a Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk által elkövetett gyilkosságok megbosszulásának céljával - vidéken és a fővárosban azonosította és bíróság elé állította a bolsevista terroristákat.

 1921-ben a további elcsatolások megakadályozása érdekében fegyvert fogott nyugat-magyarországi felkelők egyik vezére, az Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) és az Etelközi Szövetség vezetőségi tagja lett. 

1921. október 4-én a - közjogi alap nélkül - összehívott nemzetgyűlésen kikiáltotta a független Lajta bánságot. A felkelők megválasztották lajtai bánnak. A felkelés eredményeképp rákényszerítette az antant hatalmakat a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírására.

A második királypuccs idején megtagadta a legitimista (királypárti) katonai egységek megtámadását. Ezért Bethlen István és Gömbös Gyula kizáratta az Etelközi Szövetségből. Prónayt nyugdíjazták is egyben, és félreállították, azonban a továbbiakban is részt vett a szélsőjobboldali megmozdulásokban, valamint a Rongyos Gárda 1938-as újjászervezésében is. Ostenburg-Moravek Gyulával közösen létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot.    A nyilas uralom idején újabb különítmény szervezésébe fogott.