Rákosi Mátyás

 Rákosi Mátyás, ( Rosenfeld Mátyás ) a "bölcs vezér", aki 1952-53-ban pártfőtitkár és a minisztertanács elnöke volt. Az 1947-ben rendezett országgyűlési választásokon a balolal győzelmét választási csalással érte el.

Magyarország történelmének egyik legnegatívabb, legkártékonyabb szereplője. Az országot a második világháború után egy évtizedig vaskézzel irányító kommunista diktátor. A hatalom csúcsára érve Magyarországon addig sosem látott egyszemélyi diktatúrát és személyi kultuszt vezetett be.

A gazdaság minden pillérét államosította.

 A mezőgazdaságban erőszakos módszerekkel termelőszövetkezetekbe kényszerítette a parasztságot, a magántulajdont szinte teljesen megszüntette. Magyarországon, ami hagyományosan mezőgazdasági ország volt akkor is, ész nélküli iparfejlesztésbe kezdett: az országot a vas és acél országává kívánta tenni. Gazdaságtalan, hibás döntések következtében szegényedett tovább a II. világháborúban már szinte teljesen tönkretett ország.

Rákosi szovjet modell alapján létrehozta a rettegett ÁVO-t (Államvédelmi Osztály), mely később ÁVH (Államvédelmi Hatóság) néven terrorizálta az embereket. Senki sem volt biztonságban: bárkit, bármikor letartóztathattak, ártatlan embereket börtönöztek be, kínoztak meg, végeztek ki.

Az Egerhez közeli Recsk területén 1950 és 1953 között munkatábort létesített, ahol három év alatt 1580, teljesen ártatlan embert tartottak fogva. A fogvatartottak közül minden tizedik ember meghalt.

Eltörölte a hagyományos magyar címert és egy rettenetes, a heraldikai szabályoknak és történelmi hagyományoknak semmiben nem megfelelő címert erőltetett az országra, nyilvánvaló szovjet mintára. 

Ez volt az a címer, amit aztán 1956-ban a forradalmárok kitéptek a zászló közepéből.

Minden erejével harcolt a nemesek, valamint az egyházak, a vallás ellen. Papokat börtönöztek be és végeztek ki, augusztus 20-át Szent István ünnepe helyett elnevezte az Alkotmány ünnepének. Március 15-én többé nem beszéltek pl. a nemesi származású Széchenyiről, ekkor került be erősebben a köztudatba Táncsics és Petőfi neve.

1953-ban meghalt Sztálin, ezzel Rákosi elveszítette legfőbb támogatóját. Mégis, további három évig még hatalmon tudott maradni, csak 1956. júliusában váltották le minden tisztségéből. Ekkor a Szovjetunióba utazott, és ott érte az '56-os forradalom híre is.

1956 júliusa után soha többé nem tehette lábát magyar földre. 1971 februárjában hazahozták a Rákosi hamvait tartalmazó urnát egy menetrendszerű repülőgéppel, de mivel az urnát rejtő doboz túl nagy volt, az csak a repülőgép WC-je mellett fért el. Így tért hát haza a diktátor.

A véres kezű, rettegett, nagy hatalmú diktátor ma egy név nélküli, jelöletlen sírban nyugszik.