Meghalt Sztálin
1953. 03. 05
Sztálin a világtörténelem legnagyobb jelentőségű és legnegatívabb megítélésű vezetői közé tartozik. Nevéhez fűződik a kommunista diktatúra, a személyi kultusz kiépítése, a megtorlás és milliók életének kioltása.
A szovjet minisztertanács elnöke és az SZKP Központi Bizottságának első titkára volt.
1917 és 1923 között Sztálin a párton belül a nemzetiségi ügyek és az állami ellenőrzés népbiztosa volt. 1919-ben beválasztották az Orosz Kommunista Párt Politikai Bizottságába, 1922. április 3-tól pedig ő lett a pártfőtitkár.
Magyarország fődiktátora 1919-ban. Kun Béla később Sztálin vezető terroristája volt a Krím félszigeten. Kun követője Rákosi Mátyás, zsidó kommunista, Magyarország keresztényeinek tömeggyilkosa.
Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban. Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a Gulagra, közülük 300 000 meghalt a rabság során.
1924-től megkezdte egyeduralmi terveinek kidolgozását és megvalósítását: leszámolt korábbi ellenségeivel és szövetségeseivel is, tömeges letartóztatások és deportálások kezdődtek.
1928-ban Sztálin meghirdette a kollektivizálást és az első ötéves tervet, valamint a termőföldek állami tulajdonba vételét. A kollektivizálás során 11 millió, döntően orosz és ukrán kulákot (jómódú parasztot) telepítettek ki, közülük több mint 1 milliót megöltek. 1930-32 között sok százezer ukrán halt meg a tomboló éhínség következtében.
A zsidó Sztálin potenciális ellenfeleit semmisítette meg azért, hogy hatalma hosszú életű legyen.
1935-re teljes diktatúrát épített ki Oroszországban. Parancsára milliókat végeztek ki, fő politikai ellenfeleivel leszámolt.
A háború után Sztálin számára a kommunizmus eszméinek terjesztése volt a legfontosabb cél.
Kiterjesztette befolyását, újabb és újabb bűnök, egyre erőteljesebb terror alkalmazásával igyekezett megszilárdítani egyre növekvő hatalmát.
1947-ben úgy látta, hogy elkerülhetetlen a III. világháború, s ennek szellemében erős fegyverkezésbe kezdett. A hatalomtól megittasulva egyre zavarodottabbá vált, s minden mögött ellene irányuló összeesküvést sejtett.
Halálát agyvérzés okozta 1953. március 5-én.
Legendák keringenek halálának pontos körülményeiről, ám 2003-ban egy közös orosz-amerikai történészcsoport olyan közleményt adott ki, mely szerint Sztálin szervezetébe varfarin, egy erős patkányméreg jutott, amely megakadályozza a vér megalvadását, és embernél agyvérzést okoz. A meggyilkolásával kapcsolatos találgatások és elméletek tehát nem voltak teljesen alaptalanok.