MAGYAR IGAZSÁG ÉS ÉLET PÁRTJA MIÉP

12 választási pont

A devizahiteles kérdés megoldatlansága Magyarország alapvető bajára hívja fel a figyelmet.

 A 2018-as országgyűlési választásokhoz közeledve, mindenki helyett ki kell jelentenünk: Orbán Viktor szavatossága lejárt. Egy önmagát túlélt despota torzult rendszerében élünk. Ez a rendszer legalább annyira hasonlít arra a kádári diktatúrára amelyből született, mint azokra az ázsiai, afrikai és dél-amerikai példaképekre, melyeknek módszereit követi. Maffiamódszerek a gazdaságban, az egészségügyben és az oktatásban, kultúrában, és az élet minden területén. A parlamenti pártok soha el nem évülő bűne, hogy mindezek ellenére nem képesek megfelelő váltópártként működni. Ugyanis ha koalícióba állna össze az MSZP, a Jobbik és a körülöttük lévő Soros György-féle szatellit pártok, mint Gyurcsány Demokratikus Koalíciója, az Együtt Magyarországért a Momentum és társai, abból még a jelenlegi Fidesz-KDNP-nél is rosszabb, és kártékonyabb vegyület kerekedne. Mondjuk ki az igazságot: nincs kire szavazni a parlamenti pártok közül! Ezért hozták létre mesterségesen, különösen a választás előtti utolsó hónapokban azt a 400 parlamenten kívüli pártot, melyeknek egyetlen közös feladata van: megosztani, és ezzel szolgálni a parlamenti pártokat. Semmiből jött választási pártra szavazni azért kidobott szavazat, mert egyetlen képviselőt sem juttat az Országgyűlésbe, miközben az ott dőzsölőket erősíti a korrupció rendszerének továbbéltetésében.

A Magyar Igazság és Élet Pártja történelmi feladatot vállal ebben az időben, amikor egyetlen politikai szereplőként teljes és átfogó, gyökeres változást hozó programot hirdet a Korrupcióellenes Ligával.

 A jelenlegi korrupt rendszer mindent felemészt, a devizahitelezéssel milliós nagyságrendben földönfutóvá tett magyar emberek egy része külföldre menekült, egy része belerokkant, egy része belepusztult. Feltehetjük a kérdést: miért nem sikerült több száz devizahiteles kezdeményezésnek eredményt elérnie? Kérdésben a válasz: azért, mert több százan voltak, egyetlen egy helyett. Feltehetjük a kérdést: ha sikerül közös alapra helyezni a devizahiteles szervezetek többségét, lesz változás? Kérdésben a válasz: nem lesz változás mindaddig, amíg az egész kérdéskört nem kezeljük gyökeresen. Gyökér annyit tesz latinul: radikál, tehát gyökeresen azt jelenti: radikálisan. A jelenlegi szélsőséges posztkommunista diktatúrából csak radikális fordulattal lehet kitörni, a törvényes rendet helyreállítani. Ennek érdekében kínáljuk föl választási programunkat a magyar nemzetnek.

Először: az ifjúság és a közoktatás kérdése

 A MIÉP Ifjúsági Tagozata a nagy létszámú fővárosi tüntetésen minden jelenlévőnél határozottabban nyilvánította ki az oktatási reform, pontosabban radikális oktatási fordulat szükségességét. Középpontban a diákok állnak, ám ők nem kerülhetnek jobb helyzetbe a tanárok, a szülők és az egész társadalom gyökeres fordulata nélkül. Nem reform az amit akarunk, hiszen oktatási reformból az elmúlt évtizedekben jószerével minden esztendőre jutott egy, hanem radikális nemzeti fordulat, amit megkövetel a XXI. század. A nemzetállamok elleni támadás, melyet Soros György és Netanjahu, így szükségszerűen az utóbbi csatlósaként Orbán Viktor rendszere fémjelez, már az iskolában el kívánja venni fiataljaink jövőjét. Nagyon sikeresen teszik, hiszen a Pisa-felmérések szerint soha nem volt akkora romlás a magyar ifjúság tudati állapotában, mint az elmúlt évek során. A hazugság kultúrája helyett programunk az igazság kultúrája, a túlterhelt és alulképzett ifjúság helyett a szabadon fejlődő, nemzeti értékeinkhez igazodó új nemzedék. A fordulat alapja a jó olvasási, írási, fogalmazási, számolási és világlátási képesség, mert valljuk be, egyetemet végzett fiataljaink átlaga nem képes önmagát szabatosan kifejezni, és a diplomásoknak is véget ér a tudományuk, ha egy beadványt önállóan kell megszerkeszteniük, nem beszélve annak szóbeli kifejtéséről, az érvelés, a retorika és a dialektika tudományáról. Ifjúsági Tagozatunk korábban kifejtette álláspontját a több nyelvet magas szinten elsajátító nyelvoktatás kérdéséről. Szükségszerűen a nyelvvizsga hiányában eddig visszatartott sokezernyi diplomát azonnal ki kell adni, és nem tiltással, hanem támogatással kell serkenteni a nyelvtanulást. Történelmi mulasztást kell pótolnunk az érettségivel, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal együtt járó jó szintű nyelvvizsga, jogosítvány és számítógépes ismeretek alapoktatásba helyezésével, a finnugor fajelmélet helyett valós történelmünk oktatásával.

Másodszor: az egészségügy szétverésének kérdése

Az egészségügyből kivont pénzt futball-stadionok építésére és hasonló nemzetpusztító giga-beruházásokra fordították. Ezeket le kell állítanunk, és minden magyar állampolgár számára alkotmányos alapjoggá kell tennünk az élethez és legmagasabb szintű egészségügyi ellátáshoz való jogot. Az egészségügyi dolgozók külföldre távozása, a mentősök tüntetése azt mutatja, hogy alapvető bajok vannak. Az átlag magyar sokszor olyan időpontot kap betegsége észlelésekor, ami előreláthatóan halála után lesz. Az elmúlt hónapokban sokszor fordult elő, hogy az azonnali ellátást igénylő beteget megvárakoztatták, így ott halt meg ellátatlanul a rendelőintézetben. Az ilyen ügyek máig nincsenek alaposan kivizsgálva, mert a politikai rendszer mindenre rátelepszik, és mindent megbénít.

Harmadszor: az igazságszolgáltatás kérdése

A pártpolitika olyannyira rátelepedett minden hatalmi ágra, hogy lényegében egy közös elnyomó rendszerré változtatta azt. Az igazságszolgáltatásban megszűnt a bíróságok függetlensége, az ügyészségek pártatlansága. A pártállami örökséget 28 év alatt sem sikerült levetkőzni, éppen azért, mert az alapokat nem tettük rendbe. A gazság és az igazság között látszólag egyetlen betű a különbség, a valóságban egymás gyökeres ellentétei, azaz gyökeres fordulattal kell felszámolnunk a titkos hálózatok rendszerét. A jelenlegi gazságszolgáltatást igazságszolgáltatássá kell változtatnunk, elvetve azt a most érvényes liberális alapvetést, mi szerint nincs igazság, csak különböző nézőpontok vannak. Az igazságszolgáltatás mellett a titkosszolgálatokat is súlyos mulasztás terheli, pártállami időket idéz a nemzeti oldal színe-javának megmagyarázhatatlanul gyors halála, amit egyetlen esetben sem követett alapos vizsgálat, pedig a közvélekedés tömegesen fejezi ki kérdőjeleit. Dr. Grespik László hajdani MIÉP-képviselő, Dr. Tóth Zoltán József alkotmányjogász, és sok más közöttünk élő bátor ember, mint az alcsúti juhász szándékos elpusztítása nem maradhat büntetlen. A felelősök az Országgyűlésben ülnek, ott van szükség alapvető változásra a vizsgálatok megindításához.

Negyedszer: az önkormányzatok kérdése

Ahogy az egész ország erkölcsi válságban van, úgy ennek minden következménye, a gazdasági, társadalmi és politikai válság naponta nehezíti és sokszor tönkre is teszi az átlagpolgár életét. Különösen a 2.000 fő alatti önkormányzatok felszámolásának szándéka mélyíti a válságot a Ceaușescu időket idéző falurombolássá, amit meg kell állítanunk. Ki kell mondanunk, a szabad iskolaállítás, az önálló élet jogát egyetlen településtől sem veheti el a kormányzat, mert az alkotmányos alapjogunk. Az önkormányzatokat a helyi hatalom egyetlen képviselőiként meg kell szabadítanunk a kormányhivatalok kettős hatalmi rendszerétől, az adminisztráció felesleges felduzzasztásától, és az ügyintézés bürokratikus bonyolultságától.

Ötödször: a népességfogyás kérdése

E kérdésben az elmúlt 28 év alatt semmi érdemi lépés nem történt, sőt, a statisztikák meghamisításával azt az egyszerű tényt is elhallgatják, hogy katasztrofális romlás történt. Az ország nagyobb felében száz megszületett gyermekből 90 fölött van a cigánygyerekek aránya, ami sem a cigányoknak, sem a magyaroknak nem jó. A társadalmi asszimiláció, a XXI. század követelményeinek megfelelő testi-, lelki- és szellemi szint megköveteli, hogy Magyarországon minden nemzedékben a fehér magyarok maradjanak többségben, ahogy ez ezer éven keresztül történt. A népességfogyás alapja a jövőkép, ami a magyar nemzet számára sokkal mélyebb gyökerű kérdés, mint Európa más országai számára, ezért kell ezt a középpontba helyeznünk.

Hatodszor: a migráció kérdése

A migránskérdés rendezésében kormánypárt és ellenzék egyaránt tévúton jár. Mindkét oldalon tapasztalható a tézis és antitézis közötti bizonytalanság, a nyílt, vagy burkolt betelepítés. Ki kell mondanunk: Magyarország csak úgy nyerheti vissza szabadságát, ha zéró toleranciát hirdet mindenféle betelepítéssel szemben. Nyugat-Európa országaiban, az Egyesült Államokban és az ENSZ-ben állami programmá tették a kényszerített fajkeveredést, ami az ő esetükben sokszor azzal magyarázható, hogy évszázadok óta azt az utat járják. Magyarország soha nem volt fajkevert ország, itt mindig fehér ember élt. Ki kell mondanunk: a migrációval szembeni zéró tolerancia nélkül hazánk elvész, ezért ez alapvető nemzeti kérdés.

Hetedszer: a magyar exodus

A külföldre először munkavállalás, majd letelepedés céljából távozott magyar polgártársainknak olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy ne legyen számukra gazdasági- és kulturális sokk a hazaköltözés. Tapasztalatukra, szakmai tudásukra szükségünk van. Meg kell akadályoznunk a politikai- és gazdasági elvándorlást, ehhez először a Magyarországon működő multicégektől ugyanolyan átlagbért kell követelnünk, mint amit máshol megadnak. A magyar történelem legnagyobb exodusát egyetlen párt sem kezelte eddig, ezért a Magyar Igazság és Élet Pártjának kell ezt a kérdést felvállalnia.

Nyolcadszor: uniós tagságunk kérdése

Számos gazdasági tanulmány bizonyítja, hogy európai uniós tagságunk negatív mérlegű, sokkal nagyobb a veszteségünk, mint amit nyertünk vele. Választás elé kell állítanunk Brüsszelt! Vagy felszámolja a két és három sebességes Európát, azaz térségünk gyarmatosítását, vagy kilépünk az Európai Unióból. Az unión kívüli életből évezredes tapasztalatunk van, történelmünk nagyobb felében Magyarországot idegenek fosztogatták, rabolták és pusztították. Ennek egyszer és mindenkorra véget kell vetnünk. Több történelmi előképünk van a megoldásra. A Kelet-Európai Unió nem álom, hanem valóság a Visegrádi Négyek kibővítésével, Horvátország, Szerbia, Délvidék, Erdély és Kárpátalja felvételével. Kossuth Lajosnak a Duna-menti népek konföderációjáról való álma a szemünk előtt valósulhat meg. Ha ebbe az irányba nem történik változás, azzal végső tartalékaink kimerülését, nemzetünk pusztulását, a Kárpát-medence idegeneknek való átadását jelenti. Lengyelország a holokauszt megítélésében példaértékű döntést hozott az elmúlt napokban, amikor kimondta: a németek által lengyel földön létrehozott haláltáborokat aki lengyel haláltábornak nevezi, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezt a döntést Magyarországra is ki kell terjeszteni azzal a többlettel, hogy az elnyomó rendszerek, a fasiszta és kommunista diktatúrák Magyarországon haláltáborokat működtettek, így ezek áldozatainak, túlélőinek és hozzátartozóinak kárpótlás jár.

Kilencedszer: elszámoltatás

Az elcsalt rendszerváltás miatt minden ciklus megígérte, de egyik sem teljesítette az elszámoltatás követelményét. A jelenlegi kormányzat Biszku Béla mentésével, a jogerős ítélet kimondásának miniszterelnöki parancsra történő elhalasztásával mutatta meg valódi természetét. Hazánk erkölcsi válsága minden egyéb válság forrása, ezért először ezt kell rendeznünk. Ki kell mondanunk: addig nem beszélhetünk rendszerváltásról, amíg a letűnt diktatúra pufajkásai, ávósai, verőlegényei és tömeggyilkosai büntetlenül élhetnek közöttünk. Az elszámoltatás a kezdet, amiből nem engedünk! Az életellenes bűnök elkövetői után a gazdasági bűnözőket is el kell számoltatnunk, a spontán- és valódi privatizációtól az olajszőkítésen át egészen a devizahitel csalássorozatig. Nem lehet egyetlen kérdést sem önmagában megoldani, ezért nem sikerült eddig rendezni a devizahiteles kérdést. A jelenlegi országgyűlés éppen azért nem oldja meg a devizahitelezés, a banki lakásfoglalás és a kényszer-kilakoltatás kérdését, mert annak haszonélvezői közé tartozik így vagy úgy, minden országgyűlési képviselő. Azok is haszonélvezők, akik azért kapnak magas havi képviselői juttatást, mert érdemben semmit nem tesznek az alapvető ügyekben. Egyetlen egy sem volt a képviselők között az elmúlt 28 évben, aki érdemen tett volna a gazdasági bűnözés felszámolásáért, ezért néven kell neveznünk a korábbi- és a jelenlegi ciklus minden egyes tagját a felelősök, sok esetben a bűnösök között.

Tizedszer: a választási rendszer kérdése

Miután az elmúlt ciklusokban egyetlen parlamenti párt sem tartotta meg választási ígéreteit, változtatnunk kell a választási rendszeren. A bonyolult, és minden esetben a hatalomnak kedvező felszorzásos rendszer helyett egyenesen arányos képviseleti rendszert kell felállítanunk, ahol egyetlen szavazat sem vész el, és az sem történhet meg, mint a jelenlegi rendszerben, hogy az elveszett szavazatok a kormányoldalt erősítik. Az országgyűlésnek pontosan kell tükröznie a választói akaratot! A demokrácia nem egy napra szól, hanem a választópolgárnak biztosítanunk kell alapvető jogát, hogy a meghasonlott képviselőjét visszahívhassa, és helyette hűséges képviselőt jelöljön!Tizenegyedszer: az államadósság kérdéseAz elmúlt három évtized során bebizonyosodott, hogy a pártállami örökségként nyakunkba varrt államadósság kérdését Magyarország vezetői nem képesek kezelni, az államadósság több mint százszorosára duzzadt az eredetileg kölcsönkapott tőkének. Ilyen szintű uzsora-adósságot egyetlen állam sem képes kezelni, a mesterséges kamat-felszorzás az ország zsarolhatósága, idegen érdekek kiszolgálása végett történik. Ki kell mondanunk: a diktatúra felszámolásával az államadósság újratárgyalása elengedhetetlen. Nem csupán részleges elengedésről, hanem a fizetés teljes megtagadásáról kell döntenünk, hiszen az eredeti kölcsönadók pontosan tudták, hogy egy diktatúrát finanszíroznak, és annak a diktatúrának a lezárásával nem számíthatnak egyetlen fillér folyósítására sem.

Tizenkettedszer: alkotmányos rendünk kérdése

Az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy a jogfolytonosság kérdésének elkerülése mélységesen mély válsághoz vezet. Magyarország 1944. március 19-én a német megszállással elveszítette önállóságát, és az a mai napig nem lett helyreállítva. A jelenlegi Alaptörvény jogfolytonos az 1990-es alkotmánnyal, ami jogfolytonos az 1949. évi XX-as törvénnyel, az úgynevezett Rákosi-féle szovjet típusú alkotmánnyal, az pedig jogelődjének nem a történelmi Magyarországot, hanem Kun Béla 133 napig tartó diktatúráját tekinti. Mindenki előtt helyre kell állítanunk Magyarország jogfolytonosságát! Ehhez a magyar nép akarata, egy szívvel, egy lélekkel való fellépése szükséges. A Magyar Igazság és Élet Pártja arra törekszik, hogy minden szinten helyreálljon a törvényes rend, és a mai Magyarország jogfolytonossá váljon Álmos, Árpád, Szent István, Szent László, a Hunyadiak, a Rákócziak, Kossuth, Horthy és az 1956-os szabadságharc társadalmi rendjével. 

Ebben közös a sorsunk, ezért küzdünk, ezért élünk, ezért halunk. Isten engem úgy segéljen! 

 Nagy Tibor