Göncz Árpád
1922. 02. 10.
Megszületett Göncz Árpád zsidó származású író, műfordító, politikus, 1990 és 2000 között Magyarország köztársasági elnöke. 1944-ben behívták katonának, 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységétől és áruló lett a szovjetek javára, amiért a patkány melléknevet kapta. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie.
Nemzetünknek temérdek kárt okozó köztársasági elnök volt Göncz Árpád. Nem véletlenül kapta meg 1997-ben a Francia Becsületrend lovagja szabadkőműves kitüntetést.
Göncz Árpádnak csak addig volt fontos a forradalom, amíg börtönben volt.
A II. világháború után, már a Rákosi-korban Göncz volt az egyetlen kisgazda vezető, akivel kesztyűs kézzel bántak. Ő volt az egyetlen, akit szabadon hagytak és még nem is deportálták a Szovjetunióba. És nem is internálták. 1957. május 28-án Biszku Béla belügyminiszter utasítására lefogták és kihallgatták, hogy milyen kapcsolatot tart fenn Indiával és a nyugati hatalmakkal. Majd életfogytiglani börtönre ítélték a szocialista rend megdöntésére irányuló kísérlet miatt. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban szabadult.
1988 májusában egyik megalapítója volt az SZDSZ nevű zsidópártnak, majd a Gönczhöz hasonlóan szintén zsidó felmenőkkel is fertőzött Antall József államelnökké koronáztatta.
Göncz 1988-ban csatlakozott az SZDSZ-embrió Szabad Kezdeményezések Hálózatához, majd a szabadmadarak egyik ügyvivője lett. Köztársasági elnöki kinevezése először 1988-ban egy Fidesz-gyűlésen merült fel. 1990 áprilisában országgyűlési képviselő lett, s a hírhedett Antall -Tölgyessy-paktum értelmében az MDF és az SZDSZ megállapodott Göncz jelölésében és megválasztásában.
1990 februárjában a leendő miniszterelnök egy másik paktumot is kötött, csak azt nem Budapesten, hanem Londonban. Mégpedig a zsidó Soros védnöksége alatt Magyarországnak a kommunista rezsim alatt hitelező két fő pénzügyi terrorszervezettel, a zsidó Rotschild és Warburg bankházakkal.
1990. október 25-28. között a kormány bejelentette, miszerint 64 forintra emeli a benzin árát. ez 65%-os árnövekedést jelentett.
Válaszként a taxisok és a teherfuvarozók úttorlaszokat emeltek, és megbénították az ország életét. Göncz kijelentette, hogy inkább lemond, de nem hajlandó erőszakot alkalmazni. Pedig a hatályos törvények szerint az a több százezer ember, aki részt vett a blokádban, bűncselekményt követett el, ugyanis 72 órával korábban nem jelentették be a demonstrációt, és közérdekű üzem működését zavarták meg. Mi több, az elnök írásos parancsot adott ki, miszerint
"a honvédség erői semmilyen rendfenntartó feladatra nem használhatók fel".
Végül elnöki kegyelmi jogkörénél fogva, amely igazságügy-miniszteri ellenjegyzéssel vált jogerőssé, amnesztiában részesítette a taxisblokád résztvevőit, s utóbb az Országgyűlés ezt törvénybe is iktatta.
1992 júniusában hatalmával visszaélve nem volt hajlandó aláírni a közmédia két új vezetőjének kinevezését.
Az ismeretségi körében is aktívan dolgozó, "Patkány" fedőnéven működő hírhedt besúgó személyazonosságát államtitoknak nyilvánító iratot köztársasági elnökként személyesen ő írta alá.
Nyilvános gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb az 1992. október 23-i füttykoncert a Kossuth téren mert megtagadta, hogy aláírja a Zétényi-Takács törvényt, azaz az 1944-1990 közötti, kommunista rémuralom alatt elkövetett bűncselekmények elévülhetetlenségét garantálta volna ellenben, miként az közismert, az ún. holokauszt bűntette soha nem évül el. Ellentétbe került 56-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz jutni.
Az akkori parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Orbán Viktor külön is azt állította, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak.
Az 1998-as választási kampány idején pedig a hivatalára kötelező pártsemlegességet felrúgva arra figyelmeztetett, hogy a koalíciónak nincs alternatívája.
(1994-1998) a szívének oly kedves szabad demokraták, s egykori, életfogytig tartó ítéletét meghozó kommunistáinak jogutódai, politikai örökösei voltak hatalmon a pufajkás hazaáruló, Horn Gyula kormányfősége alatt.
Hivatali ideje utolsó másfél évében az első Orbán-kormány hatalomra kerülését követően ismét megromlott valamelyest a kormány és az elnöki hivatal közötti politikai viszony.
Az ügyészség akkoriban a Lungo Drom nevű cigány szervezet alapítványának ügyében vizsgálódott. Ezzel összefüggésben Farkas Flóriánt hűtlen kezeléssel és a számviteli fegyelem megsértésével vádolták meg. Azonban csodák csodájára a bírósági tárgyalás elmaradt, mert a mai fideszes díszcigány eljárási kegyelemben részesült a jó Árpi bácsitól.
Akkoriban terjengtek olyan mendemondák, hogy maga a derék pufajkás járt közben Göncznél, hiszen abban az időben el sem hinné ma már az ember Farkas még MSZP-s vonalon futott, s ugye, közeledvén a választásokhoz, szükséges volt a cigány szavazóbázis mozgósítása.
Azonban a legpikánsabb motívum Flórink büntetőügyében, hogy az eljárás iratait 30 évre titkosították.