Bem József

1794. 03. 14-én született Bem József lengyel katonatiszt, az 1848-49-es szabadságharc tábornoka.

Lengyel-örmény katonatiszt, hadvezér, , a lengyel, majd a magyar szabadságharc egyik vezére. A székelyek által Bem apónak nevezett hadvezér, Bem József nem tudott magyarul.

  A magyar szabadságharc bukása után Törökországba menekült és 1849. szeptember 17-én áttért az iszlámra, mert így a törökök nem adták ki a lengyeleket az oroszoknak. 

A nemzetét elnyomó orosz cári hatalom ellen akart harcolni, úgy gondolta, a török-orosz viszályban szerepet kaphat még, így beállt a török seregbe. Ám ahhoz, hogy abban harcolhasson fel kellett vennie a muzulmán hitet.

Így lett Bem Józsefbõl Murad pasa, aki a szíriai Aleppo városát is megmentette a pusztítástól. Egy ideig Konstantinápolyban irányította az oszmán-török hadsereg modernizálását, majd Murad (Murat) pasa néven, a mai Szíria területén fekvő Aleppó kormányzója, katonai helytartója lett. Itt hunyt el, 1850. december 10-én.

Sírfelirata a következő volt: "A dicső Murat pasa, aki menedéket talált a török udvarnál, megtagadta előbbeni vallását és mohamedánná lett. Szerencsések az anyák, kik olyan gyermeket hordanak méhükben, mint ő volt..." 

 Maradványait 1929. június 20-án exhumálták majd, június 22-én az Isztambul-Szófia-Belgrád-útvonalon át Magyarországra, azt követően pedig vonaton Tarnówba szállították. Ott már készen állt egy mesterséges szigeten, a hat korinthoszi oszlopon álló díszes kőszarkofág. Erre a sajátos megoldásra, azért volt szükség, mert miután Bem az emigrációban áttért az iszlám hitre.

A "lengyel katolikus püspöki kar állásfoglalása szerint hamvai nem nyugodhattak a megszentelt lengyel földben!" Ezért koporsóját hat oszlopra helyezték, és a mai napig így áll ott.