Bauer Sándor

 1952. 02. 21-én született Bauer Sándor a kommunista elnyomás mártírja.

 Az emberi jogok eltiprása és a kommunista önkény ellen való tiltakozás jeléül nyilvános öngyilkosságot követett el.

 Vásznat csavart a testére, hogy az a benzint magába szívja. A Nemzeti Múzeum kertjében elővette a táskájába rejtett benzines palackot, lelocsolta, majd egy gyufa segítségével felgyújtotta magát. Miközben teste lángolt, két kis nemzeti színű zászlót lobogtatott. Tettét hazaszeretetből, és  tiltakozásból követte el az orosz megszállók ellen.

Testének 85 százaléka megégett.  

Az édesapjával aláíratott jegyzőkönyvben ez állt:

"Az volt a célja, hogy ily módon tiltakozzon a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása ellen, illetve tiltakozásra másokat is felhívjon. Az eddigi meghallgatott tanúk vallomásából az is megállapítható, hogy a nevezett barátai és ismerősei körében a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokra, továbbá a Magyar Szocialista Munkás Párt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányra gyalázó kijelentéseket tett. Ezt a felfogását széles körben terjesztette. Nevezett ügyében a fentiek szerint határoztam, mert szabadon hagyása esetén tartani lehetne attól, hogy az általa megkísérelt bűntettet végrehajtaná, vagy egészségi állapotában kárt tehetne, illetve szabadlábon hagyása a köznyugalmat zavarná. Továbbá alaposan tartani kell attól, hogy szabadlábon való hagyása esetén a még fel nem derített és ki nem hallgatott személyekkel összebeszélve a bűntett felderítését nehezítené."

Bauer Sándor életét nem tudták megmenteni, január 23-án, az angyalföldi Honvéd Kórházban elhunyt. Testét 1969. január 28-án, a Rákoskeresztúri új köztemetőben helyezték örök nyugalomra, szűk családi körben.

Tettét és halálának hírét csak 1969. február 5-én hozták nyilvánosságra. A vizsgálat ellene 1969. március 19-én került lezárásra, sírját még több éven keresztül figyelték.

Édesanyja, Vácz Auguszta 2000. május 29-én elhunyt, már nem érhette meg, hogy fia egy évvel később emléktáblát kapott.

Tettének elkövetésére nagy hatással volt Jan Palach cseh egyetemista, aki 1969. január 16-án - tiltakozásul a Varsói Szerződés megszálló csapatainak bevonulása, a prágai tavasz eltiprása ellen  felgyújtotta magát a prágai Vencel téren, az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a szobránál.